Month: November 2015

Hungarian vs. Khanty #2

daily_magyar_khanty_12_01
szem [ˈsem] – сэм [ˈsem] – eye (Vakh dialect)
szem [ˈsem] – сэм [ˈsem] – eye (Shuryshkar dialect)

ujj [ˈujj] – лӫй [ˈløːj] – finger (Vakh dialect)
ujj [ˈujj] – ӆуй [ˈɬuj] – finger (Shuryshkar dialect)

zaj; zörej [ˈzɑj / ˈzørɛj] – сӫй [ˈsøːj]  – noise (Vakh dialect)
zaj [ˈzɑj] – сый [ˈsɨj] – noise (Shuryshkar dialect)

hal [ˈhɑl] – қул [ˈkuːl] – fish (Vakh dialect)
hal [ˈhɑl] – хуӆ [ˈkhuɬ] – fish (Shuryshkar dialect)

tél [ˈteːl] – тӛӆ [ˈteːɬ] – winter (Vakh dialect)
tél [ˈteːl] – таӆ [ˈtɑɬ] – winter (Shuryshkar dialect)

(Hungarian – Khanty – English)

Thanks for the help, Vitaliy S.! 🙂

°

Check out the comparison of numbers here.

Advertisements

feheruuaru rea meneh hodu utu rea

daily_magyar_11_27
The oldest known written words in Hungarian using the Latin script were found in the Establishing charter of the abbey of Tihany (Tihanyi apátság alapítólevele), which was written in 1055. The document is mostly in Latin, but contains several Hungarian words and expressions, the longest of which means “onto the military road leading to Fehérvár”.
In the document it is written as “feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, and in modern Hungarian it is as “Fehérvárra menő hadi útra” .

Before we started using the Latin script, we used to write with the Old-Hungarian script.

hálaadás

Of course we do not celebrate it, but…
 
hálaadás [ˈhaːlɑɑdaːʃ] – thanksgiving
hála [ˈhaːlɑ] – gratitude; thankfullness; thanks
adás [ˈɑdaːʃ] – giving; broadcast; transmission
adni [ˈɑdni] – to give
hálát adni [ˈhaːlaːt ˈɑdni] – to give thanks
hálásnak lenni [ˈhaːlaːʃnɑk ˈlenːi] – to be grateful
hálás vagyok [ˈhaːlaːʃ] – I’m grateful/thankful

You’ve got to love Hungarian! :D #50

daily_magyar_11_24
pokolgép
[ˈpokolgeːp] – bomb
[Literally::: hell-machine]

műanyag [ˈmyːɑɲɑɡ] – plastic
[Literally::: artificial-matter]

alagút [ˈɑlɑguːt] – tunnel
[Literally::: under-road | lower road]

visszhang [ˈvisshɑnɡ] – echo
[Literally::: back-sound]

°

bomba [ˈbombɑ] – bomb
robbanóanyag [ˈrobːɑnoːɑɲɑɡ] – bomb; explosive
robbanószer [ˈrobːɑnoːser] – bomb; explosive
robbanó szerkezet [ˈrobːɑnoː ˈserkɛzɛt] – bomb; explosive
pokol [ˈpokol] – hell
gép [ˈgeːp] – machine
[ˈmyː]
1) artificial
2) art work

anyag [ˈɑɲɑɡ]
1) material; matter; substance
2) (school) a unit of knowledge to be taught and learnt
3) drug [used in slang]

alsó [ˈɑlʃoː] – bottom; lower; low; under
alatt [ˈɑlɑtː] – under; below; underneath
út [ˈuːt] – way; road; path
visszaverődő hang [ˈvissɑvɛrøːdøː ˈhɑnɡ] – reverberating sound
visszatérő hang [ˈvissɑteːrøː ˈhɑnɡ] – returning sound
vissza [ˈvissɑ] – back; backwards
hang [ˈhɑnɡ] – sound; voice

Görög hetek vs. Göröghetek

daily_magyar_11_23
Végre! Görög hetek a McDonald’s-ban!
[ˈveːɡrɛ ˈgørøɡ ˈhɛtɛk ˈɑː ˈmɛkdonɑldsbɑn]
– At last! Greek weeks in the McDonalds!
vs.
Végre! Göröghetek a McDonald’s-ban!
[ˈveːɡrɛ ˈgørøɡhɛtek ˈɑː ˈmɛkdonɑldsbɑn]
– At last! I can roll in the McDonalds!
°
görög [ˈgørøɡ]
1) Greek; Grecian
2) he/she/it is rolling
görögni [ˈgørøɡni] – to roll
göröghetek [ˈgørøɡni] – I can roll; I may roll
végre [ˈveːɡrɛ] – at last
vég [ˈveːɡ] – end
vége [ˈveːɡe] – the end (of the movie); its end
hétvége [ˈheːtveːɡe] – weekend
hetek [ˈhɛtɛk] – weeks
hét
[ˈheːt]
1) seven; 7
2) week

Hungarian quips #3

daily_magyar_11_20
Olyan bamba vagy, hogy ha bemész az erdőbe, szádba fial a mókus.
[ˈojɑn ˈbɑmbɑ ˈvɑɟ ˈhoɟ ˈhɑ ˈbɛmeːs ˈɑz ˈɛrdøːbɛ ˈsaːdbɑ ˈfiɑl ˈɑ ˈmoːkuʃ]
 
Translation:::
You are as fumbler, that if you go into the forest, the squirrel whelps into your mouth.
 
Meaning:::
You are very dumb/fumbler!
 
°
 
olyan [ˈojɑn] – such; that; that kind of
bamba [ˈbɑmbɑ] – fumbler; dumb; stupid
vagy [ˈvɑɟ]
1) or
2) you are (as “te vagy”)
 
hogy [ˈhoɟ]
1) that; so; so that
2) how?
 
ha [ˈhɑ] – if
bemenni [ˈbɛmenːi] – to go into
erdő [ˈɛrdøː] – forest
száj [ˈsaːj] – mouth
szülni [ˈsylni] – to give birth; to whelp; to pup; to kitten; to farrow
elleni [ˈɛlːɛni] – to whelp; to pup; to kitten; to farrow
kölykezni [ˈkøjkɛzni] – to whelp; to pup; to kitten; to farrow
fialni [ˈfiɑlni] – to whelp; to pup; to kitten; to farrow
[Literally::: to son]
 
fia [ˈfiɑ] – his/her son
fiú [ˈfiuː] – son; boy
mókus [ˈmoːkuʃ] – squirrel

 

Welcome to the Hungarian language!

The foreigners, who are learning Hungarian, are taught that it has this many grammatical cases. I guess it is because it is the easiest way to learn the grammar. But we, native Hungarians learn our grammar through some other methods, that do not mention that it had any cases. We divide these suffixes and endings into 3 main categories: képző (derivational suffix / formative syllable), jel (inflectional suffix / signing syllable) and rag (case suffix / declining/conjugating/sticking syllable).

“There are three categories of suffixes, traditionally: rag, jel and képző. Of course, you needn’t to learn which category does a suffix belong to. It’s more important to know how to use it.” ~ lattilad.org

So don’t be surprised if you ask a Hungarian “How many cases are there in Hungarian?” and they will not know the answer. Most of them will not even know what you are talking about. 🙂

But before you would ask whether we use all of these and how often, well, we use them all and daily. 😉

Check out the singular form of the Hungarian grammatical cases:::
daily_magyar_2016_06_30
(click for larger image)

Nominative: 
ház
Ott egy ház. – There is a house.

Accusative: -t/-at/-ot/-et/-öt
kutyát; házat; ablakot; könyvet; tököt
Vettünk egy házat. – We bought a house.

Dative: -nak/-nek
háznak; könyvnek
Péternek adtam a tollam. – I gave my pen to Peter.
Péternek csináltam. – I made it for Peter.

Genitive: -nak/-nek a/az
háznak a; könyvnek az
A háznak az ajtaja kék. – The door of the house is blue. / The house‘s door is blue.

Instrumental-comitative: -val/-vel
házzal; könyvvel; kutyával
Péterrel mentem autóval. – I went by car with Peter.

Causal-final: -ért
házért
Mennyit fizettél a házért? – How much you paid for the house?

Translative: -vá/-vé
ház; kutyá; könyv
Ház alakult a régi üzlet. – The old shop turned into a house.

Terminative: -ig
házig; négyig
Négy óraig a házig ért. – She got to the house until 4 o’clock.

Essive-formal: -ként
házként
Az épület házként szerepel. – The building is listed as a house.
Állatként viselkedett. – He behaved like/as an animal.

Essive-modal: -ul/-ül
kutyául; rosszul; magyarul; törökül
Nem beszél magyarul. – She doesn’t speak Hungarian.
Kutyául érzem magam. – I feel like a dog. (I feel badly/ill.)
Rosszul érzem magam. – I feel badly/ill.

Inessive: -ban/-ben
házban; épületben
Senki sincs a házban. – There’s nobody in the house.
Én Rimaszombatban lakom. – I live in Rimaszombat.

Superessive: -n/-on/-en/-ön
kutyán; házon; kenyéren; könyvön
Új kémény van a házon. – There’s a new chimney on the house.
Az unokatestvérem Budapesten él. – My cousine lives in Budapest.

Adessive: -nál/-nél
háznál; Péternél
Az autó a háznál parkol. – The car is parked by/at the house.
Péternél van a tollam. – My pen is at Peter.

Illative: -ba/-be
házba; szekrénybe
Senkit ne engedj a házba. – Don’t let anyone into the house.

Sublative: -ra/-re
házra; könyvre
Egy madár repült a házra. – A bird flew onto the house. 

Allativ: -hoz/-hez/-höz
házhoz; szekrényhez; gömbhöz
Odamentünk a házhoz. – We went (right) to the house.

Ablative: -tól/-től
háztól; Pétertől
Sáros lettem a kutyától. – I got muddy from the dog.
Kaptam egy tollat Pétertől. – I’ve got a pen from Peter.

Elative: -ból/-ből
házból; szekrényből
Egy lány jött ki a házból. – A girl came (from/) out of the house.

Delative: -ról/-ről
házról; tetőről
A fiáról beszél, aki leesett a tetőről. – He is talking about his son, who fell (down from/) off the roof.

Formal: -képp(en)/-ként
ekképp; ekképpen; másképp; másképpen; másként; újként
Én másképpen csinálnám. – I would do it the other way around.

Temporal: -kor
négykor
Hétkor szoktam kelni. – I use to get up at seven.

Sociative: -stul/-stül or -stól/-stől
autóstul; pénzestül
Épp a koncertre siettem, amikor találkoztam Péterrel, aki kutyát sétáltatott. Késésben voltam, de megkérdeztem jön-e. Azt mondta igen, így most itt van kutyástul a koncerten. – I was rushing to the concert, when I met Peter, who was walking a dog. I was late, but asked whether he would come. He said yes, and so he is now here at the concert with the dog.
Vettünk egy házat kertestül. – We bought a house with a garden.

Distributive: -nként
fejenként
A jegy fejenként 40 euró. – The ticket is 40 euros per man.
Falunként egy templom a megszokott. – One church per village is the common.

Distributive-temporal: -nként/-nta/-nte
szombatonként; naponta; hetente
Hétfőnként korán kelek. – I get up early on Mondays.
Havonta kapok fizetést. – I get paid/salary every month.

Locative: -tt
Pécsett; Győrött
A barátom Pécsett lakik. – My friend lives in Pécs.

szeretet / szerelem

daily_magyar_11_16
szeretet [ˈsɛrɛtɛt] – love what you feel for your family members, relatives, friends, …
szerelem [ˈsɛrɛlem] – love what you feel for your love, girlfriend, boyfriend, …A long relationship usually turns from szerelem into szeretet.

..words for both szeretet and szerelem:::
szeretlek [ˈsɛrɛtlɛk] – I love you
szeretni (valamit) – to like/love (something)
szeretni (valakit) – to love (somebody)

..expressions only for szerelem:::
beleszerettem (valakibe) – I fell in love (with somebody)
szerelmes vagyok (valakibe) – I am in love (with somebody)
kiszerettem belőle [ˈkisɛrɛtːɛm bɛløːle] – my love for her/him is gone
daily_magyar_2016_05_19

 

rókázni

daily_magyar_11_13
róka [ˈroːka] – fox
rókázni [ˈroːkaːzni] – to vomit (slang)
[Literally::: to fox]
 
The expression is said to have been part of our language for centuries and comes from the expressions “rókát szaggatni” (to jag a fox) and “rókát nyúzni” (to skin a fox).
 
In the poem “Sokféle részögösről” (Of many drunkards) written in 1548 by the Hungarian epic poet, Sebestyén Tinódi Lantos you can read:::
“Tíz-nyolcadik az jó borban mindaddég iszik,
Rókát szaggat, száját törli, ű esmég iszik.”
 
“The eighteenth is drinking the good wine as long as,
he vomits, cleans his mouth, and he is still drinking.”
 
°
 
Hungarian is an agglutinative language. Agglutination permits formation of new wordsfrom nouns, verbs, adjectives and modifiers and other suffix components. E.g.:
 
sör [ˈʃør] – beer
sörözni [ˈʃørøzni] – to drink beer
 
nindzsa [ˈnindʒɑ] – ninja
nindzsázni [ˈnindʒaːzni] – to act like a ninja
 
nyár [ˈɲaːr] – summer
nyaralni [ˈɲɑrɑlni] – to be on summer vacation
 
kutya [ˈkucɑ] – dog
kutyázni [ˈkucaːzni] – to play with a dog